A következő címkéjű bejegyzések mutatása: erőszak. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: erőszak. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. november 14., szombat

Balszerencse a köbön, más néven Jessica Sorensen – Callie, Kayden és a megváltás



Író: Jessica Sorensen
Cím
: Callie, Kayden és a megváltás
Eredeti cím:
The Redemption of Callie & Kayden

Sorozat
: Véletlen 2. (Coincidence 2.)
Eredeti megjelenés éve:
2013

Oldal szám:
368 oldal
Kiadó
: Könyvmolyképző

Fordító
: Komáromy Zsófia
Műfaj
: new adult, romantikus, erőszak, kortárs
A sötét titok, amit Kayden hosszú évek óta rejtegetett, végül napvilágra került. Ám ami még ennél is rosszabb, hogy a fiút súlyos testi sértéssel vádolják. Egyedül az óvhatná meg a becsületét, ha Callie elárulná az igazat – Kayden viszont soha nem kérné ezt tőle. Inkább hajlandó megtenni bármit, hogy megvédje őt… még akkor is, ha emiatt le kell mondania az egyetlen lányról, akit valaha szeretett.
Callie tudja, hogy Kaydenen ismét eluralkodnak a démonai, és kétségbeesetten szeretné megmenteni. Ám ez azt jelenti, hogy szembe kell néznie legsúlyosabb félelmével, és el kell árulnia legfájdalmasabb titkait. A csönd megtörésének puszta gondolata is rémisztő – de nem annyira, mint annak gondolata, hogy örökre elveszítheti Kaydent.
A szíve mélyén Callie tudja, hogy eljött az idő: neki és Kaydennek el kell felejteniük a múlt fájdalmát. Barátai, Seth és Luke segítségével Callie tervet sző, hogy megmutassa Kaydennek, milyen életük lehetne együtt. De vajon meg tudja győzni, hogy új életet kezdjenek… vagy már késő?
Az első rész nagyon tetszett és reméltem, hogy legalább annak a színvonalát megüti és... megütötte. Az eleje kicsit lassú volt ugyan és vontatott, de egy sorsfordító pillanat után beindultak a cselekmények. A rész száznyolcvan fokos fordulatot jelentett Kayden és Callie életében is, de a mellékszereplők múltjából, érzéseiből és életéből is egyre többet és többet tudhatunk meg.
„A világon mindenkinek életében legalább egyszer le kéne ülnie, és degeszre ennie magát palacsintával.”
Mindenkinek megvan a maga problémája, de azt hiszem jelen esetben Kayden az, aki a legnehezebben küzd meg a saját démonaival. Az ő vállára a verekedés is alaposan rányomja a súlyát, ahogy az apja által okozott szerencsétlenség is. Callie segítségével mégis megteszi az első lépéseket a gyógyulás felé. Jelentős negatívum volt a történetben, hogy az első résszel ellentétben Kayden jellemében jelentős változás állt be. Ezt magyarázhatjuk az apja tetteivel, a verekedéssel, önutálattal, de ezt akkor sem vártam volna. Ezt a gyengeséget.
„A múltat nem lehet elfelejteni. Csak túl lehet lépni rajta. Hátra lehet hagyni. Hogy az lehess, akinek eleve lenned kéne, nem pedig az, akinek a történtek miatt érzed magad.”
Az én szememben a történet igazi hőse Callie. Callie volt az, aki tartotta a lelket Kaydenben, amikor szükség volt rá. Segített neki, hogy meghozza a fontos döntéseket, miközben ő maga is meghozza élete legfontosabb döntését. Elképzelni sem tudom mennyi bátorság kellett ahhoz, hogy kiálljon egy ilyen hírrel a családja elé, ő mégis megtette, már csak szolidaritásból is. A család reakciója pedig meglepően jó. Olvastam már rosszabbat is.
Végig kitartott Kayden mellett, végig nyitott volt és soha nem ítélt a látszat alapján. A Kaydennel való kapcsolata pedig az én meglátásom gyönyörű és ideális. Megérdemlik egymást a legjobb értelemben.
„Kayden számomra a fény, és remélem, hogy egy nap majd lehetek az ő fénye.”
Ha viszont nevetni szeretnénk, arra Seth jelenetei a legjobbak. Bár ő sem ép egész, mégis ő Callie legjobb barátja és tiszteletbeli nagy tesója. Mindig képes megnyugvást, vagy vidámságot csempészni a lány életébe, vagy akár máséba. Ő és Luke a legjobb barátok főhőseink számára.
„– Ja, elfelejtettem megkérdezni. – Visszapattintja az üveg kupakját. – Mit vettél fel a ruha alá?
(…)
– Semmit.
– Nahát, bugyi nélkül nyomod? – kérdi ördögi vigyorral. – Úgy még jobb!”
Egy remek történet a saját démonainkkal való küzdelemről a szerelem és a barátság valódi gyógyító erejéről.

2015. november 7., szombat

Pszichológiai kezelés tini módra 1. - Jessica Sorensen - Callie, Kayden és a véletlen


Író: Jessica Sorensen
Cím
: Callie, Kayden és a véletlen
Eredeti cím:
The Coincidence of Callie & Kayden

Sorozat:
Véletlen 1. (Coincidence 1.)
Megjelenés éve:
2012

Oldalszám
: 344 oldal
Kiadó
: Könyvmolyképző kiadó

Fordító
: Komáromy Zsófia
Műfaj
: romantikus, erőszak, regény, amerikai

Kayden megtanulta, hogy egyetlen esélye a túlélésre az, ha némán tűri a szenvedést. Ha szerencséje volt, meg tudta húzni magát, és tette a dolgát, kibírta egyik napot a másik után. Ám egy este úgy tűnt, végül mégis oda a szerencséje – és az élete… míg fel nem bukkant egy Callie nevű lány, éppen időben, hogy őrangyalként megmentse.
Callie nem hisz a szerencsében. A tizenkettedik születésnapján történt szörnyűség óta nem. Miután túlélte a borzalmat, Callie eltemette magában az érzelmeit, és megfogadta, hogy soha senkinek nem árulja el, mi történt. Most, hat évvel később, még mindig küszködik ezzel a fájdalmas titokkal, ami kis híján felemészti.
Amikor a sors úgy hozza, hogy Kayden és Callie ugyanarra az egyetemre kezdenek járni, a fiú elszánja magát: megismerkedik a gyönyörű lánnyal, aki megváltoztatta a végzetét. A csöndes és visszahúzódó Callie még mindig fél bárkit is beengedni a világába. Kayden azonban biztos benne, hogy Callie okkal tért vissza az életébe. És minél inkább igyekszik a lány életének részévé válni, annál inkább rádöbben, hogy ezúttal Callie szorul megmentésre…
Csak úgy random elkezdtem a könyvet, miután annyi jó értékelést és véleményt hallottam róla és mostantól én is a rajongók táborát gyarapítom. A könyv nem dúskál az izgalomban, mégis letehetetlen. Annyira jól elrejtőznek benne az érdekes kis részletek és szaftos kis titkok, hogy akaratlanul is olvastatja magát. A karakterfejlődések lassúak, de látványosak és mindent szépen megindokolnak a szereplők tettei, a körülmények és a környezet.
„Írás közben nincs ítélkezés, se szégyen, csakis szabadság. Amint a toll a papírhoz ér, egy pillanatra szabad vagyok.”
A történet Callie és Kayden múlt béli traumáin alapszik és ezen traumák megoldásáról szól. Mivel két külön személyről van szó, természetesen két féle gyógyulási folyamatról van szó. Mindkettő látványos és mindkettő reális, amire itt igazán nagy szükség volt, elvégre nem fantasyt olvasunk. A nyomasztó múltbeli események ellenére sikerült mindig a megfelelő helyen és időben elsütni a legjobb poénokat.
A fergeteges hangulatról a csodálatos mellékszereplők gondoskodnak, illetve mellékszereplő, mert a legnagyobb arc Seth, Callie legjobb barátja. Ugyanolyan traumatikus a múltja, mégis sikerült megőriznie a jókedvét.
Sethben Callie remek lelki társra talált. Seth indítja el Calliet a gyógyulás útján, de Kayden vezeti végig, ám a leglátványosabb elhatározásokat ő maga hozza meg. Ez tiszteletet érdemel, főleg ha ismerjük az anyját és a bátyját is.
„Ha valaki bízik bennünk annyira, hogy megossza velünk a titkát, akkor sokkal könnyebb megbízni benne. Mintha az illető feltárná előttünk a szívét, és cserébe nekünk is ki kéne tárulkoznunk előtte.”
Kayden csaknem ugyanabban a helyzetben van, mint Callie, vagy Seth mégis úgy érzem az ő esete sokkal súlyosabb, mert hosszú ideig állandó élmény volt számára a traumát okozó cselekvés, mindennek tetejében olyan személy okozta a sérüléseit akiben alapvetően meg kellett volna bíznia, akire támaszkodnia kellett volna a nehéz időkben. Ő még a gyógyulás tagadási fázisában van ebben a részben. Kíváncsi leszek a további részekben, hogy halad tovább a maga útján.
„– Rólam van szó? 
Ajkamba harapok, felhevül az arcom. 
– Nem.
- De igen! – mondja büszkén. – Még mindezek után is el tudom érni,
hogy elpirulj. Öcsém, én aztán jó vagyok!” 


Mindent egybe vetve egy remek történet félelemről, erőszakról, a szerelem gyógyító erejéről, és az önmagunkba vetett hit erejéről.