Ki, mit tud bérgyilkos módra - Sarah J. Maas – Üvegtrón

Író: Sarah J. Maas
Cím: Üvegtrón
Eredeti cím: Throne of Glass 
Sorozat: Throne of Glass # 01.
Megjelenés éve: 2012
Oldalszám: 544
Kiadó: Könyvmolyképző
Fordító: Varga Csaba
Műfaj: romantikus, fantasy, kaland, krimi

Az ismert világ leghíresebb orgyilkosa. Celaena Sardothien gyönyörű és halálos. A sors nagy dolgokat tartogat a lenyűgöző, ifjú nő számára.

 

Távolvég sötét, nyomorúsággal teli sóbányáinak mélyén egy megviselt, tizennyolc éves lány robotol a rabszolgák között. Életfogytiglanig tartó kényszermunkára ítélték. Hiába képezték ki a földrész legjobb orgyilkosai. Hiába lett a halálos mesterség leghíresebb művésze. Elkövetett egy végzetes hibát. Elfogták. 

A kegyetlen börtönbe egy napon különös látogató érkezik. Az ifjú és felettébb jóképű Westfall kapitány meglepő ajánlatot tesz a rettegett orgyilkosnak. Szabad lehet, ha előtte végrehajt egy hihetetlenül vakmerő és elképesztően nehéz feladatot. Az ország koronahercege bajnokot akar küldeni az apja halálos versenyére. Csatasorba állnak a birodalom legtehetségesebb tolvajai és legkönyörtelenebb harcosai. A küzdelem tétje az életben maradás. Ha győz, Celaena visszanyeri a szabadságát. Függetlenül attól, hogy képes lesz-e megnyerni a kegyetlen versengést, megrázó felfedezés vár az ifjú hölgyre. Már csupán az a nagy kérdés, hogy meglágyulhat-e egy orgyilkos kőszíve.

Caelena és a két fiú története magával ragadott, de nem a legelső pillanatban. Azok, akik a cím alapján egy hihetetlenül pörgős, akciófilm szerű könyvre számítanak, nagyot fognak csalódni. A cselekmények igazán csak az utolsó 100-150 oldalon indulnak be, a próba végső próbatételeinél, de addig a pillanatig sem szűkölködünk izgalmak terén. A próbatételek, a féltékeny vetélytársak, az ármánykodók és a túlvilági cselszövők, a szereplők titkai. Ez utóbbiakat az írónő elképesztően jól tálalja és nem is rántja le a leplet ebben a részben.

„– Orgyilkosként már így is hírhedt vagyok. Eszem ágában sincs, hogy fenséged ágymelegítőjeként emlegessék a nevemet. „

A főszereplő, Cealena Sardothien egyszerűen káprázatos. Bátor, belevaló és nem mellesleg, ami miatt imádom, fegyverszakértő. Mindig is szerettem, ha a női szereplők a „fiúk játékaival játszanak”. Nem ájul el, ha két szép szempár rápillog, de eléggé nőies és szép ahhoz, hogy a férfiak megforduljanak utána. Egye fene még azt is megbocsátom neki, hogy a nyilvánvaló dolgok ellenére sem tud választani a két férfi között, de amikor végül döntésre jut a rossz döntést hozza meg.

„– Csak egy ostoba ünnep, hogy megemlékezzünk a tél beálltáról. Örömtüzeket meg azért gyújtunk, hogy a máglyák hamujával beboríthassuk a szántóföldeket.
– Ami valójában áldozat az isteneknek, hogy vigyázzanak a termésre!
– Ami valójában csupán trágyázás. „

Chaol Westfall egy álom pasi, egy-két apró dolgot leszámítva. Na de mind tudjuk, hogy senki sem lehet tökéletes. A kapitány úr legnagyobb hibája a túlzott csendesség, de neki még ez is jól áll. Persze őt sem hagyja hidegen Caelena szépsége és ereje. De amíg Dorian a rámenős csapatot erősíti, ő apró, szerény kis kedvességekkel próbál imponálni a lánynak, még ha akaratlanul is, amivel összezavarja a lány fejét. Végül mégis ő segít a legtöbbet Cealenán.

„– Menjen innen! Mindjárt meghalok – nyöszörögte Celaena a párnájának.
– Egy szép hölgy nem halhat meg egy szál magában – jelentette ki Dorian, és megsimogatta a lány kezét. — Szórakoztassalak egy érdekes történettel a halálod pillanatában? Miről olvassak neked?
Celaena elrántotta a kezét.
– Szívesen meghallgatnám a fafejű herceg történetét, aki nem akarta békén hagyni az orgyilkost.
– Ó, imádom azt a mesét! Annyira szép a vége. Tudtad, hogy az orgyilkos csak színlelte a betegséget? Így akarta felhívni magára a herceg figyelmét. Ki gondolta volna? Milyen dörzsölt nőszemély. A hálószobai jelenet pedig egyszerűen lenyűgöző. Érdemes elolvasni a végét is, pedig előtte mennyi ostobaságot fecsegnek! „

Dorian egy igazi szívtipró. Ha nem lenne Caelena valószínűleg úgy futna a női szoknyák után, mint kiskutya a csont után. De most kivételesen jó fiút játszik, bár az én szívemet így sem sikerült elnyernie. A szülei miatt azonban részvét jár neki. Az apja egy szadista hódító, az anyja pedig egy macska kényességével és egy akármilyen idióta állat butaságával bíró nő, akinek csak azon jár az esze, hogy mikor és kivel tudná kiházasítani a fiát. Doriannek meg van ugyan a magához való esze, de ilyen szülők mellett nem csoda, hogy inkább bolondnak és semmirekellőnek tetteti magát. A legnagyobb dobása a Caelenának szánt ajándéka volt, az volt a legokosabb ötlete a könyvben.

„– Őfensége azt mondja, hogy fenséges hercegséged méltóztasson visszatérni a puha párnái közé, és csak táncikáljon nyugodtan, de hagyjon minket békén. „

Említésre méltó személy a főszereplőkön kívül Nehemia hercegnő. Mint Caelena első és egyetlen barátnője és mint az a személy, aki beavatja, még ha tudatlanul is, és segíti küldetésében az orgyilkost.

Hallottam róla hideget, meleget és nagyon féltem tőle az elején, de ahogy haladtam a történettel egyre jobban bele éltem magam és magával ragadott a történet. Aki bírja, a kicsit lassabb és gondolkodósabb könyveket az mindenképpen kezdjen bele és ne feledje el, Team Chaol!!!